Folytatják a Seuso-kincsek utáni ásatást

Családi ezüst.

Régészeti feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a Seuso-kincseket. Ezt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolta írásban Szávay István jobbikos képviselő kérdésére. Szinte ezzel egy időben megszüntették az értékes gyűjtemény hazahozatala körüli titkosítást, s kiderült: az igazságügy-miniszter ügyvédi irodája végezte a nehéz, cserébe zsíros munkát.

Egy 2002-es ásatás Szabadbattyán határában, ahonnan a Seuso-kincsek származhatnak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A péniszpumpás botránya után a Jobbik elnökségéből kiszorult országgyűlési képviselő, aki a Nemzeti összetartozás bizottsága ellenőrző albizottsága elnöke egy éve már írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amelyben arról érdeklődött, tervezik-e a Seuso-kincs még esetlegesen földben lévő részeinek feltárását. Szávay István örömmel értesült arról, hogy kérdése után a kinccsel foglakozó bizottság felvette a kapcsolatot a kincs vélhető megtalálási helyének meghatározójával, Dénes József régésszel. Most – írja honlapján -, hogy a szakértői bizottság számára ismert a vélhető előkerülési hely, újabb kérdést intézett az illetékes minisztériumhoz, amelyben a feltárás megkezdésének idejéről és a munkálat kivitelezőiről érdeklődött.

Rétvári Bence válaszában kifejtette, a Seuso kutatási program 2017. évi programtervébe már felvették a feltételezett helyszín komplex vizsgálatát. Kiderült továbbá, hogy amint a kutatási program idei költségvetése rendelkezésre áll és megkapják a terület tulajdonosától a hozzájárulást, valamint régészeti szakmunkára alkalmas lesz az időjárás, elkezdik a feltárást. A feltételezett előkerülési hely vizsgálatát a Magyar Nemzeti Múzeum fogja végezni. Az emberminisztérium államtitkára hozzátette: a bizottság törekszik arra, hogy megvizsgáljon minden olyan adatot és elméletet, amely közelebb vihet a kincs lelőhelyének meghatározásához.
A képviselői kérdés itt, a válasz pedig itt olvasható.

Seuso Real Madrid

(Tavaly októberben még a Real Madrid kosárlabdázói is megtekintették Fehérváron – forrás: fehervar.hu)

Dénes József régész a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy megtalálta azt a helyet, ahol a föld talán még ma is további tárgyakat rejt a legendás Seuso-kincsként megismert ezüst étkészletből. Teóriáját egy korabeli vételi ajánlat látszik igazolni, amelyet Reiner Zietz akkor Svájcban élő német műkereskedő tett Lord Northampton nevében egy libanoni műkincskereskedőnek, Halim Korbannak. A libanoni férfi bécsi üzletében tűnt fel először egy-egy tárgy az előkerült készletből. Ebben az ajánlatban az addig eladott 14 tárgyon túl 37 ivókupáról, 5 kancsóról és 187 aranyozott ezüstkanálról is említést tesznek – mindebből a magyar régész arra következtet, hogy a teljes készlet valaha kétszáz fő vendégül látására készülhetett, ennyi tárgy pedig nem került elő. Ezt erősíti egy szemtanú, Lelkes Ferenc vallomása, aki a kincseket megtaláló, majd rejtélyes körülmények között meghalt Sümegh József segített a leleteket szállítani, s aki egy későbbi nyomozásban úgy emlékezett: két üstben 41 nagyobb tárgyat látott.


A Seuso-kincs a római hadsereg egyik egykori helytartójáé, bizonyos Seusoé lehetett, akinek a Balatonnál – a mai Polgárdi, Szabadbattyán környékén és Tác, az egykori Gorsium közti területen -, akkori nevén Lacus Pelso közelében lehetett villája. A tizenöt tagból álló ezüst készlet a Krisztus utáni 4. századból származik. Feltehetően magyar kincsvadászok találták meg a 70-es években Polgárdi környékén, majd eladták, kicsempészték az országból. Közülük többen is rejtélyes körülmények között, viharos gyorsasággal haltak meg. New Yorkban valaki a kilencvenes évek elején aukción megpróbálta értékesíteni a műkincseket, a magyar kormány azonban hiába pereskedett, a pert az ottani bíróságon 1993-ban elvesztette. A magyar állam 2014-ben szállította haza a műtárgyegyüttes nyolc darabját, a többi darabért pedig további tárgyalásokat kezdeményezett.

Seuso vitrin

(Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Orbán Viktor miniszterelnök a kincsek fényében… Forrás: mti)

Eddig a magyar adófizetőknek ez körülbelül a 15 millió eurójába került, s a kincseket, melyeket a fehérvári múzeumban is kiállítottak, először valójában csak „bérelték.” Az idézőjel helyénvaló, hiszen a felbecsülhetetlen értékű ezüst-készlet hazahozatala is kész kalandregény – a miniszterelnökség a HVG oknyomozása után előbb harminc évre titkosította az ügy részleteit, arra hivatkozva, hogy nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné a műkincsegyüttes hiányzó darabjainak a visszaszerzését célzó, még zajló tárgyalásokat, és rontaná a magyar fél pozícióit, majd e titkosítást 2017 elején oldották fel. A jelek szerint nem jószántukból, hanem azt követően, hogy Magyar Nemzet tavaly közérdekűadat-igényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, majd Fővárosi Törvényszéktől kért titokfelügyeleti hatósági eljárást. A magyar jogi huzavonát leginkább az gyorsíthatta fel, hogy tavaly októberben a brit Művészeti és Jogi Intézet (Institute of Art & Law) és a Five Stone Buildings nevű, 24 ügyvédből álló közösség, amelyből öt a királynő tanácsadója, bejelentette volt tagjuk, Norman Palmer neves angol ügyvéd-professzor halálát, s méltatásakor kiderült: a tárgyalási folyamat részese volt ő is.

Nem bíztak semmit a véletlenre: a kincsek hazahozatalát az igazságügy-miniszter ügyvédi irodája intézte, a TEK biztosította. (Forrás: FB)

Ezt követően derült ki, hogy e munkára megbízást jelentős sikerdíjért Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája, a Nagy és Trócsányi kapott. (A teljekörű tájékoztatás érdekében, éppen úgy, mint a péniszpumpát, meg kell említenünk azt is, hogy itt egyébként a politikus szünetelteti tevékenységét.)

Share Button
Vandálok a dunaújvárosi kistemetőben
Bűncselekmény hiányában lezárták a velencei nyomozást

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.