Kulturális főváros lenne Fehérvár

STROMFELD AURÉL

Innen lesz szép nyerni.

Székesfehérvár is pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyeréséért – közölte Cser-Palkovics András fideszes polgármester a város Szent István-napi ünnepi közgyűlésén. 

A döntést egy augusztus 15-ig tartó konzultáció előzte meg, amin a 3700 fehérvári válaszadó 93 százaléka támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton. A fideszes polgármester a bejelentéskor azt is elmondta: a városvezetésnek határozott szándéka, hogy Székesfehérvárt, a valamikori mezővárost, a jelen erős iparvárosát a térség, sőt az ország egyik kiemelkedő innovációs központjává, ehhez mérten pedig kulturális, szellemi gócpontjává tegye, mindennek eszköze lehet maga az EKF-pályázat. Cser-Palkovics András állítása szerint a pályázat előkészítésére 10 szakértőből álló munkacsoportot hozott létre.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. A pályázat benyújtási határideje december 20., és várhatóan 2018. februárig szakértők bevonásával az Emmi által működtetett tárcaközi bizottság és a brüsszeli szakértői testület is áttekinti a beérkezett pályázatokat, mielőtt kiválasztják a végső körbe továbbjutó városokat. A második körben a továbbjutó városoknak részletesebben kell kifejteniük a konkrét terveiket, és 2018 végén derülhet ki, melyik magyar település viselheti a címet 2023-ban. Korábban nyolc város, Tokaj, Debrecen, Veszprém, Eger, Gödöllő, Győr, Szombathely és Miskolc döntött a pályázati részvételről, de Miskolc később visszalépett.

Székesfehérvár polgármestere a pályázat előkészítésére tíz szakértőből álló munkacsoportot hozott létre. A városvezető úgy fogalmazott, hogy “ki akarunk lépni az araszolásból!” A munkacsoport névsorát látva nem biztos, hogy sikerülni fog.

A munkacsoport

Balázs Mihály Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima díjas építész, akadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék valamint az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője. 

Batta András
 Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektora. Az Orbán-kormány “egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős” volt kormánybiztosa.

Kristóf Anita
, a Hungexpo vendégrendezvény értékesítési igazgatója. 

Lantay Attila
 Pro Architectura-díjas, Hild János-díjas és Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár főépítésze. Korábban Fejér megye állami főépítésze volt. 

Lehrner Zsolt
 bankfiókvezető, gazdasági szakember. 

Ruprecht László
 kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. A 2011-es EU-elnökség gasztronómiai tanácsadója, a Köztársasági Elnöki Hivatal egyes díszétkezéseinek megalkotója. 

Sebő Ferenc
 Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.

Szikora János
 Jászai Mari-díjas rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója.

Szőcs Géza
 Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas író, költő. Orbán Viktor kulturális főtanácsadója, volt kulturális államtitkára.

Tóth Norbert
 kortárs művészeti tanácsadó, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója. A  Szent István Király Múzeum A döntés című, rendkívül éles szakmai kritikákkal illetett kiállításának szervezője, kurátora.  

 

Share Button
Űrállomást avattak Pénztáros Lőrinctől nem messze a kétfarkúak
Le kell bontani a Sóstói Stadion főépületét

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.